Indulás!

Ettünk egy mozzarellás szendvicset még a büfében (a következő projektünk szerintem az lesz,hogy kiderítjük,hogy kell kiejteni,hogy mozzarella,mert nem jutunk közös nevezőre ebben az ügyben,így Olaszországban fogunk utánajárni) és már szálltunk is fel a gépre.Az idő csodálatos volt,napsütésben repültünk.Csabi aludt,Én olvastam és menetrend szerint érkeztünk Luton repülőtérre.

Nem volt olyan egyszerű megtalálni a szállást,mert az összes ház egyforma volt:).Aztán megkérdeztünk egy járókelőt és kedvesen útbaigazított.Amikor megláttuk a hotelt,kicsit megdöbbentünk,mert a weboldalon egy nagy ház volt lefényképezve,meg valahogy jobban nézett ki.Kiderült,hogy a szálloda csak a ház egy részében van,a többi részben másik szállások vannak:).Megkaptuk a szobánkat,felmentünk és meglepetésünkre két külön ágy volt a szobában,meg olyan kicsinek tűnt az egész.Visszamentünk és mondták a recepción,hogy 2 óra múlva tudnak csak franciaágyas szobát adni.Mondtuk,hogy rendben,addig elmentünk,feltérképeztük kicsit a környéket.Beültünk a Pizza Hut-ba és nagyon finomat ettünk.20 fontért lehetett olyan menüt venni kettőnknek,hogy kifogyhatatlan kóla,és svédasztalos ebéd,akármennyit ehettünk bármiből.Persze akkor Csabóca rögtön azt hitte,hogy dugig kell ennie magát,de amikor már megmozdulni sem tudott,felvilágosítottam,hogy azért nem muszáj annyit enni,hogy rosszul legyen.Férfiak…:).Találtunk egy olyan boltot,hogy álom.Minden ruha csipkéből és muszlinból volt és-természetesen-minden le volt árazva:).Rögtön fel is próbáltam egy felsőt,de sajnos kicsi volt rám és mindenből csak egy méret volt.Valószínű a kisebb emberekre tervezték a ruhákat.Kár,pedig tényleg gyönyörűek voltak.Visszaérve a szállodába,elfoglaltuk a szobánkat,ami nem volt sokkal nagyobb az előzőnél,de legalább franciaágy volt:).Erkélyünk is volt ám!Meg celluxszal megragasztott ablak és a mosdó mögött a vezetékek is valami ragtapaszfélével voltak összeragasztva.Na de úgyis csak aludni jártunk haza,úgyhogy jó volt,bár azért elgodolkodtunk,hogy akkor legközelebb mi alapján válasszunk szállást?Mert a neten ez is olyan gyönyörű volt.Csak úgy tudjuk meg,hogy milyen valami,ha kipróbáljuk.
Ezek után már nem is volt meglepő,hogy nyikorgott az ágy:).

Jin&Jang

Na,nyakunkba vettük a várost,a Notting Hill Gate-nél kezdtünk.Olyan gyönyörű házak vannak errefele és az autók is elégggggggé jók,amik előttük állnak.

Elsétáltunk a Kensington Park bejáratához.Olyan gyönyörű az egész és olyan más ám az atmoszférája,mint akármelyik parknak.Engem mindig elvarázsol.
Kis séta után eljutottunk a Diana emlékparkhoz.Ez egy játszótér és ide csak azok mehetnek be,akik kisgyerekkel vannak.Szerintem ez nagyon jó ötlet,mert azok játszhatnak ott,akiknek készült és megmarad épségben az összes játék.

Mivel nekünk még nincs gyerekünk,ezért nem mehettünk be,pedig azért Én is szívesen játszottam volna azon a kalózhajón.Szerintem nem hitték volna el,hogy Csabi a fiam:).
Tovább sétálva találkoztunk ezzel a kis édessel.
Csabócának ez volt az első mókusos élménye,így rögtön ki is használta a lehetőséget és megetette a reggeli mozzarellás szendvics maradékával.Már majdnem lelkitársak lettek a kis rágcsálóval,mikor jött egy kutyus és pillanatok alatt semmissé tette az idillikus képet.Persze nem kell rosszra gondolni,a mókus fürgén felmászott a fára és tovább majszolt.Megvígasztaltam Csabit,hogy biztos lesz még másik mókus,akit egy életre a barátjává fogadhat.Így hát lelkesen tovahaladtunk,új kalandokat keresve.

Ez egy kisebb tó a park elején,találkozhatunk hattyúkkal,kacsákkal és sok-sok futó és kerékpározó emberrel.

Viktória királynő szobra és a háttérben a Kensington Palota.Kívülről és belülről is csodálatos,mert ott is jártunk ám:)!

Milyen jó,hogy az angolok mindenkire gondolnak.Kutyaszobros kutyaitató!Szerintem annyira jó!

Ez egy sétálóút a parkon belül,ide nem jöhetnek be biciklisek.Tele van ilyen paddal és mindegyikbe bele van vésva,hogy kitől kinek,vagy csak egy évszám.Szerintem annyira találó.”Csabi és Anna,akik mindig sokat nevettek ezen a padon-és egymáson:)”.

Ugye?Mondtam Én,hogy lesz egymásratalálás!

Albert herceg emlékműve hátulról,mögötte a Royal Albert Hall,amit róla nevezett el a felesége,Viktória királynő.

Hát nem gyönyörű?Mennyi híresség lépett itt fel.Novemberben lesz itt Paul Potts-nak koncertje és nagyon szeretnénk eljönni,mert biztos,hogy fantasztikus élmény lesz.

Albert herceg és Csabi herceg:).

Ez a másik tó a parkban.Gyönyörű!

Valamit keresnek:).


Londoni busz.

Ez a Marble Arch.
1828-ban épült,majd 1851-ben átköltöztették,Konstantin római győzelmi íve szolgált alapjául.
A városi szóbeszéd szerint a költöztetésre azért került sor, mert a diadalív keskenynek bizonyult ahhoz, hogy a királynő hintója átférjen alatta.
A hagyományoknak megfelelően a diadalív alatt csak a királyi család tagjai, valamint a királyi lovas tüzérség tagjai haladhatnak át.

Itt olyan,de olyan finom levest ettünk a Pret A Manger nevű helyen,hogy wow.És a mosdó sem volt utolsó,mint látványosság,olyan volt,mintha tengeralattjáróban lettünk volna,nagyon érdekes volt.

Elmentünk még aznap a Piccadily-hez,nagyon szép volt kivilágítva.Arrafele nagyon sok színház van és mindegyikben világhíres musicaleket játszanak,többek között a Mamma Mia-t és a Dirty Dancinget.
Broadway jellege van az egész városrésznek és nagyon hangulatos.



Még kicsit sétáltunk a városban,majd hazamentünk kiélvezve a metró adta kényelmet,ugyanis megtudtuk,hogy másnaptól sztrájkolnak a metrósok és semmilyen földalatti szerelvény nem fog menni.Így meg kellett ismerkednünk közelebbről is a buszokkal.
Az első éjszakánkról csak annyit,hogy teljesen áthallatszott a szomszéd horkolása és hajnalban volt tűzriadó.
Azért kipihentük magunkat:).